Össztűz a kozmóságra

Össztűz a kozmóságra

Élvezetes blog a nőkről nőknek egy férfi tollából

Lányok, Asszonyok!

Ami valódi célom, az a lepel lerántása. Az elleplezésé. Azonban az én dolgom sokkal nagyobb erejű vállalkozás, mint egy egyszerű tanácsadás. Ugyanis egy olyan monstrum ellen kell hadba vonulni, mint a közízlés. Pardon, a kialakított kép. Az, amelyiket szeretnék, hogy mindenki azt gondolja, igen, ezt én így gondolom magamtól is. És ez benne a legnagyobb csapda. A mai társadalom nőit minden fronton szeretik mozgatni, irányítani. Valójában nem tudom, hogy milyen céllal. Csak puhatolózom. Talán azért, mert akkor a fogyasztás az ő elképzelésük szerint történhet? Mind a termékek, mind pedig az életmód tekintetében. Hiszen a tudatalattiba való bemasírozás azért elég alapos aknamunka eredményeképpen tud csak megvalósulni.

De miről is van szó? Nagyon egyszerű. A testkép, a motivációs irányok, a termékskála, amit eladásra kínálnak, általában mindennemű célok és eszközök előre legyártásáról. És hogy miért ártalmas ez, speciel a nőknek is, de végzetesen?

Azért, mert a minta nem természetes, vagy ösztönösen működő, hanem irányba állított és előre gyártott formába van öntve. A trükkje mégis az, hogy annyira mélyen elhintsék az üzeneteket, hogy első gondolatként már az jusson mindenki eszébe, amit elolvasott, látott. Ez pedig leginkább a női magazinok fegyvertára. Abban már sokan egyetértünk, hogy a női testről alkotott kép eddigi megítélésén már változtatni kezdett a felháborodott társadalom, de a szexualitás például messzemenőkig még pórázon tartott stratégiák, játszmák alapján működik. Főként az olyan lányok esnek áldozatul ennek a homályosított tükörből visszamosolygó képnek, akik életvezetési tanácsadójukként beérik a magazinokkal. Nem társalognak valódi problémákkal küzdő, vagy azokon túljutott nőtársaikkal. A szexualitást, a férfiakhoz fűződő viszonyukat pedig kizárólagosan a kreált sablonok alapján élik. És sérülnek meg, ezáltal.

Mondok egy konkrét példát. Az egyszerűség kedvéért ezt a jelenséget kozmóságnak fogom hívni. Olvas a lány, a fiatal nő, kevés tapasztalattal a háta mögött egy cikket. Megvásárolja a színes-szagos magazint, ami kifejezetten vonzó fogyasztói külsővel készül. Kedve van a nőnek belelapozni. Fényes nyomatú, friss illatú, csupa újdonsággal és izgalmas tippel kecsegtet minden alkalommal, amikor nyilván az értékének nem megfelelő árban megvásárolják. Eleve a lap fizimiskája, borítója, harsány komolykodása, és mégis szívhez szóló hangneme, simulékony módon kívánatossá válik.

Mintha minden sora csakis neki szólna.

Tegező formulát választ ugyanis minden ilyen kozmós tartalmú újság, vagy felület. Szinte az olvasó arcába tegez, közvetlenkedő modorban. Az az első csapdahelyzetet nevezzük most berántásnak. De hogy a jelenség már évtizedek óta alapoz, az is biztos. Nem újkeletű, és mára már branddé vált. A modor a bizalomba akar beférkőzni. Ez az első taktikai elem. És ha már kellően meg van alapozva a vélt bizalom, hiszen „barinősen” minden sokkal könnyebben csúszik, akkor jöhetnek a tanácsok.

És akkor íme a példa. A szexualitásról, érzékiségről való beszéd társadalmunk sajátja. Erősen meghaladta a bezárkózó mentalitást. És ez persze pozitív fejlődés, de a nehézségek pontosan ebből fakadnak. Egyfelől az önbizalomhiányra építenek, másrészről a megfelelés kényszert erősítik. Annak az érzésnek a dilemmáját, ami abból fakad, hogy valójában nem tudják a lányok, hogy hogyan használják eredetien adott csáberejüket egy olyan világban, ahol mára már a játszmák és taktikák, technikák a valódi alkatrészei az ismerkedésnek és a testiségnek. Ez azért szörnyen káros és kínos, mert mind a fantáziát, mind a kreativitást, mind pedig az adottságok megfelelő arányú használatát teljesen kisatírozzák. Saját magunk érvényre juttatása kizárólag elhazudáson, valamilyennek mutatáson, rejtegetésen múlik. Trükkök, tippek, praktikák. Ezek pedig kilökik a valódiságot.

Ha visszaemlékezem egy ilyen kozmós cikkre, amit a minap olvastam, akkor az például azt taglalta vészes nyelvi helyességgel, hogy miként ne mutassuk meg magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, szex közben. Konkrétan milyen pózok léteznek, ahol eltakarhatunk egy kis pocakot, fenék megereszkedést. Két szempontból megalázó és rossz hatású ez a cikk.

Először. Teljességgel megsemmisíti a szexnek azon részét, amelyet és belesimulásnak, vagy belefeledkezésnek hívnék. Amikor a másra összpontosítás, morfondírozás, agyalás helyett egy nőnek magát és partnerét kellene figyelnie. Ez a kettős, kettejük kipárolgásai és ritmusa adja meg azt, amiért tulajdonképpen az egészet elkezdtük, jó esetben. A közös örömöket.

Na most, ha a nő arra figyel, hogy hogyan hazudja feszesebbnek a mellét, fenekét, hasát, hogyan trükközzön a fénnyel, ha már az egyébként is hazug push-up lekerült, vagy a fenékfogó bugyi, akkor az egy színjátékká válik, és maximum a megjátszott orgazmus marad, mert ezt így nem lehet. Hogy az agy valami egészen másra koncentráljon a test rezdülései helyett. Az együttmozdulás helyett. Egyébként is, teljesen megöli a  fizikai kommunikációt, amikor valaki a másik tetszését úgy akarja fenntartani, hogy a megtévesztésre épít. Szóban ezt úgy hívják: hazugság.

Másodszor. Az ilyen magatartás borzasztóan cinikus a férfiakkal szemben is. Ugyanis azt feltételezi, hogy ők nem elfogadóak. Márpedig csak azok az esetek számítanak igazán, amikor ezek mind nem számítanak, a kis testi hibák, vagy tökéletlenségek. Hatalmas önbizalmat tud építeni az a férfi, aki egyben szereti partnerét, adottságaival együtt. Ez az önbizalom pedig kölcsönössé válik, a nő sugározni kezdi magából, erőre kap, és sokkalta fesztelenebbül halad előre, akár olyanokat is megtéve, amitől eddig félt, de garantáltan kölcsönös örömökhöz vezet.

Itt van egy tételmondat, amit egy valódi nő fogalmazott meg, a maga természetes egyszerűségével, akinek hozzám hasonlóan szikrát szór a szeme a kozmóságtól.  Valahogy így hangzott: fölösleges takargatni magunkat, amikor egy pasi felöltözve is ugyanúgy látja, mekkora a seggünk. És ez így is van. Nem azt nézzük, hol találunk hibát. Ha már nézzük, akkor a nekünk tetszőt, számunkra szépet nézzük.

A későbbiekben az ilyen kozmós cikkekből szemezgetek majd, és próbálok rámutatni az ellenpontjaikra, amelyeket én az igazságnak tartok és sokkal egészségesebbnek, azokkal szemben.

Kézcsókjaim!

Dudás Demeter

Close Menu